Intro: Amikor első éves voltam a főiskolán, volt egy olyan tárgyunk, ami a „JOGalkalmazás a gyakorlatban” címet viselte,
és kellett rá írni egy, valamilyen jogi esetet bemutató beadandót.
A ’távol álljon tőlem bármi ilyesmi’ – n kívül túl sok gondolatom nem volt kezdetben ezzel kapcsolatosan,
mindössze a kényszer, hogy valamit muszáj lesz kitalálni, hogy hajlandóságot mutassak ezzel a témával való foglalatoskodásra.

És akkor valami igen pihent múzsa rám lehelt egy óvatlan pillanatban, és ebből a leheletből jött ki HÓFEHÉRKE, akivel még amúgy is voltak (vannak?) elvarratlan szálaink.

2003 volt akkor, amikor írtam, mostanában pedig újraélesztettem, de azt nem garantálom, hogy minden jogszabály a leghatályosabb alakjában pompázik benne.

Semmi közöm azóta sem semmi jogi témához.
De mindenesetre nem esett rosszul összeházasítani Hófehérkével. 

Úgy (is) volt, hogy belekerül a Balalajkába, de aztán mégsem, majd talán valamelyik köv. könyvbe.

Mindenesetre az a gondolatom támadt, hogy
feldarabolom, 
és megmutogatom Nektek.

MESE A JOGKÉPES, DE CSELEKVŐKÉPTELEN KIRÁLYLÁNYRÓL ÉS A 7 KISEBBSÉGI BÁNYÁSZRÓL
1.rész

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és egy királyné. Magyarországon járunk, napjainkban, és tudjuk, hogy 1989. okt. 23-án hatályba lépett alkotmánymódosítás, demokratikus jogállam, meg hasonlók, azért szöveghűségi prioritásokra hivatkozva engedtessék meg egy kis királyság a történetnek.
Csodaszép palotában éltek. A király és a királyné szívből szerette egymást, s beragyogta őket az Alkotmány 15. §-a, mely kimondja, hogy a Magyar köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
Egy szép napon a királyi párnak gyermeke született. Ha lakókörülményeik nem lettek volna ily optimálisak, ekkor már élhettek volna a Családi otthonteremtési kedvezménnyel a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.
A történet nem tér ki a szülés helyszínére, körülményeire és résztvevőire, utólagos következtetéseink szerint azonban a királyné vélhetően tisztában volt a szülő nőket megillető alapvető jogokkal. Azzal, hogy az egészségügyről szóló tv. 8. § (1) értelmében joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához.

hofeherke_kep.jpg

Továbbá hogy a 15. § (2) értelmében az önrendelkezési jog gyakorlása keretében szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.

S minden bizonnyal a király is tisztában volt vele, hogy a törvény 11. § (5) bekezdése szerint a szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. Így amennyiben a királyné a király jelenlétét óhajtotta e jeles esemény alkalmával, akkor az apás szülés is gondtalanul megvalósulhatott az esetükben.

Lényeg a lényeg, a leánygyermek megszületett egészségesen, s bár olyan aprócska volt, mint az újszülöttek általában, környezete máris biztosnak vélte, hogy a kislány rendkívüli szépség lesz, ha felnő. S gondolhatott is bárki szabadon bármit, amit csak akart, ugyanis az Alkotmány 60.§ (1) értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat (…) szabadságához.
Mindenekelőtt azonban a Gyermekek jogairól szóló 1991. évi LXIV. tv. 7. cikk 1-es pontjának kellett eleget tenni, miszerint a gyermeket születéskor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék.

– Nevezzük Hófehérkének! – javasolta a királyné.
Szerencsés módon ez az utónév szerepel is a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékben, és a gyermek nemének is megfelel, így további intézkedésekre ez ügyben nem volt szükség, miként ezt a 2010. évi, anyakönyvi eljárásról szóló I. tv. is alátámasztja.
A szülőknek nagy örömük telt az aranyos Hófehérkében. Alattvalóik pedig boldogan éltek uralkodásuk idején. Hófehérke szépen nőtt, növekedett, s boldog volt, hogy Magyarország részese annak az imént említett, a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezménynek, melynek 27. cikke értelmében az Egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését.
A haja olyan fekete volt, mint az ében, a bőre olyan fehér, mint a hó, az ajka pedig olyan piros, mint a vér.
– Jól választottam neki nevet – gondolta a jó királyné. És jól is tette, hogy választott, hiszen, mint már utaltunk is rá, a Ptk. 77.§-a értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez.

folyt.köv.

A képek forrása: első , második: pixabay.com

Hírek, aktualitások, másegyebek: www.facebook.com/nagykaroliniroioldal

A könyvem pedig, amibe majdnem bekerült Hófehérke is, de végül átadta más, hasonló tartalmaknak a helyet, a NEM LESZ EBBŐL KALAMAJKA, VAN NÁLA EGY BALALAJKA címet viseli, és itt (katt!) vár, hogy megismerkedjetek! 🙂

balalajka_konyv_ragasztott_plazs_megerkeztem_kek_1.jpg

2 Replies to “Mese a jogképes, de cselekvőképtelen királylányról és a 7 kisebbségi bányászról 1. rész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük